fbpx

Kommunikációs gát, ami megállítja a beszélgetést.

Hogyan válhatsz a saját kommunikációd gátjává?

Az élő beszédben, a közösségi oldalakon, emailekben egyre több az olyan megfogalmazás, amire nincs kedvünk válaszolni. Vagy amilyen választ adnánk rá az nem segítené a továbbiakat.

Fáradtak, érzelmileg túltelítettek vagyunk, egyre nehezebb figyelnünk kimondott szavainkra.

De az is előfordul, hogy nem is vagyunk azzal tisztában, mi bújhat meg szavaink mögött, mit hallhat ki a másik fél belőlük.

Beszélgetéseinkben, különösen a feszült, konfliktusos helyzetekben nem mindegy, hogyan reagálunk a másik fél által mondottakra.

Vannak mondatok, amelyek tovább lendíthetnek a megbeszélésben, a helyzet megoldásában és vannak, amelyek kifejezetten blokkolják azt.

Megállítják, mint egy gát.

kommunikációs gátMint egy kommunikációs gát.

Nézzünk egy konkrét munkahelyi példát:

Bárkivel előfordul, hogy egy kicsit rendetlenül hagyja az íróasztalát, netán át is csúsznak tollak, papírok, gemkapcsok a szomszédos kolléga területére. Még a kávés csészénket is ott találta.

Ezt ő zokon veszi és megkér minket, hogy a dolgainkat ne rakjuk át az ő térfelére.

Hétköznapi helyzet, ami akár örökre meg is pecsételheti a munkatársak további kapcsolatát és számtalan stresszhelyzet okozójává válhatnak.

Mit válaszoljunk neki, ha garantáltan rontani akarunk a fenti helyzeten?

 

Közléssorompó, kommunikációs gát

(Miközben olvassuk az alábbi mondatokat, figyeljük, milyen érzést váltanak ki! Mit olvasunk ki a sorok közül?)

  • Utasítás, parancsolás: …Máskor akkor te se told egy centivel se tovább a dolgaidat az asztal felénél…
  • Figyelmeztetés, fenyegetés: …Ha állandóan panaszkodsz, nem fogok neked segíteni máskor…
  • Moralizálás, prédikálás: …Ha fontos lenne számodra, hogy jól kijöjjünk egymással, elnéznéd ezt nekem. Örülj, hogy én ülök itt és nem más.…
  • Megoldási javaslat, tanács osztogatás: …Ne is figyelj oda rá, akkor nem fog zavarni…
  • Oktatás, érvelés: …Mindjárt vége a munkaidőnek és mehetünk haza, nem kell sokáig nézned.…
  • Kritizálás, minősítés, vádolás: …Veled nagyon nehéz kijönni, mindig mindennel bajod van…
  • Dicséret, hízelgés: …Te egy olyan türelmes és nyugodt ember vagy….
  • Megbélyegzés, kifigurázás: …Csak annak van rend az asztalán, aki nem dolgozik semmit…
  • Magyarázat, elemzés:…Biztos megint felbosszantott valaki más…
  • Sajnálat, együttérzés:…Biztos nagyon sok dolgod van megint….
  • Faggatózás, kérdőre vonás: …Miért kell állandóan kritizálnod a dolgaimat…
  • Figyelemelterelés, összezavarás:…nézz rá a Gábor asztalára, na, azon van csak rendetlenség! Aki mellette ül, örülhet, ha egyáltalán le tud tenni egy tollat az asztalra…

Milyen érzéseket sikerült beazonosítani? Mi lehet ennek az oka?

A kommunikációs gát használatával ahelyett, hogy igyekeznénk megérteni a másik felet és megoldást keresnénk a helyzetre, inkább bűntudatot, lelkiismeretfurdalást keltünk.

Megbánthatjuk a másik felet, aki azt érezheti, hogy nem figyelünk arra, ami neki fontos, sőt, meg is kérdőjelezzük azt.
Ettől ő védekezésre kényszerül, vagy még inkább támadásba lendülhet, vagy egyszerűen csak sértve elvonul.

Mindenesetre, nemhogy javulna, vagy megoldódna a probléma, még a kapcsolatunk is rosszabbá válhat.

 

A kommunikációs gát elkerülése

  • Tekintsd annak a kolléga kérését, ami: egy megoldandó helyzetnek! Fókuszálj a probléma megoldására ahelyett, hogy magadat kezdenéd el védeni (amikor nem is támadnak) vagy a másikat hibáztatni!
  • Tudatosítsd magadban az érzelmeidet! Ha indulatos vagy, első lépésben foglalkozz azzal, hogyan tudod kézben tartani érzelmeidet.
  • Jelezd a másik félnek, hogy érted, méltányolod a véleményét, kérését!
  • Ha te hibáztál, ér beismerni, bocsánatot kérni! (Ám nem kell hamut szórni a fejedre, hosszú beismerő vallomást tenni, és azt gondolni, hogy te mindent rosszul csinálsz!)
  • Ha fontos, mindkettőtöket érintő témáról van szó, szánjatok időt a legjobb közös megoldás keresésére! Bőven meg fog térülni a befektetett idő.

A fenti lépésekhez kommunikációs megoldásokat az asszertivitás eszköztárából tudsz meríteni.

Az is segít az együttműködési helyzetek jobb megértésében, ha jól ismered a saját- és a partnered kommunikációs stílusát.

Itt találsz e-bookot a DISC alapú kommunikációhoz:

https://disc-teszt.hu/e-book-2/

 

Engem pedig ezen a számon megtalálsz kommunikációs kérdéseiddel is: 

0630-9281-469

7 gyakori tévhit az introvertált munkavállalókról

Fedezd fel az introvertált munkavállalókkal kapcsolatos 7 gyakori tévhitet! Ismerd meg ezeket és értékeld jobban introvertált kollégáidat!

Stresszhelyzet – DISC modell – eltérő stílusok, eltérő reakciók

A DISC rendszer jól használva optimalizálja az egyén viselkedését, illetve az egyén és környezete együttműködését stresszhelyzet esetén is.

Small talk – Hogyan kezdj bele introvertáltként?

Hogyan kezdj bele egy beszélgetésbe introvertáltként? A small talk is tanulható. 6 tipp, ami segít a beszélgetések beindításában.

Dühös vagy? Hogyan NE szóljál be? Érzelmek irányítása

Ha kontrollálni tudod érzelmeidet, az segít abban, hogy lelkileg erősebbnek érezd magad. Az érzelmek kezelése is gyakorlást és kitartást igényel. 5 technika ennek gyakorlásához.

Mindig érdemes asszertívnek lenni?

Az asszertivitás nem mindig garantálja, hogy megkapod, amire szükséged van, de általában ez a legmegfelelőbb és legelőnyösebb választás.

Motivációs eszköztár vezetőknek

9 motivációs eszköz, amivel nagy eredményeket érhetsz el a munkatársaiddal való közös munka során.

A folyamat ereje az együttműködés fejlesztésében

Amikor munkatársak között visszatérő konfliktus van, az a munkacsoport életén is nyomot hagy. Mit tehetsz az együttműködés fejlesztése érdekében?

Önismeretünk labirintusában

Az önismeret azt jelenti, hogy világossá válik a belső világunk működése, az, hogy hogyan reagálunk a körülöttünk lévő világra és hogyan lépünk kapcsolatba másokkal.

Mutasd meg a DISC profilod, megmondom, hogyan reagálsz a változásokra

A DISC profilunk ismerete segíthet megtalálni és kiemelni erősségeinket a változási folyamatokban és hogy felismerjük és kezeljük korlátainkat ezekben az egyébként is nehéz időszakokban.

Miért fontos az asszertív kultúra a szervezetek életében?

A szervezet asszertív kultúrája nagy hatással van a működési módra. És arra is, hogy a vezetői milyen együttműködési és kommunikációs mód felé terelik beosztottjaikat.

Facebookon is megtalálsz!

Comments Box SVG iconsUsed for the like, share, comment, and reaction icons
Cover for Coaching és pszichológia - Puskár Ildikó
936
Coaching és pszichológia - Puskár Ildikó

Coaching és pszichológia - Puskár Ildikó

Pszichológusként, coachként abban támogatlak, hogy erőforrásaidból a legjobb megoldásokra találj.

Melyik állítás jellemzi a leginkább a céged munkabiztonsággal kapcsolatos gondolkodásmódját?

A: „Nem érdekel a munkabiztonság, ha nincs halálos baleseti kockázat.”
B: „Elvégzem a munkabiztonsággal kapcsolatos tennivalókat, csak ne piszkáljanak.”   
C: „Megteszem a munkabiztonsággal kapcsolatos tennivalókat, hogy ne szenvedjek balesetet.”  
D: „Elvégzem a munkabiztonsággal kapcsolatos tennivalókat, hogy se én, se más ne szenvedjen munkabalesetet.”

Bármelyik is az, van lehetőség vezetőként, EHS szakemberként annak fejlesztésére vagy éppen a szinten tartására.
Első lépésként be kell tudni azonosítani a szervezet fejlettségi szintjét, majd a kapott eredmény alapján lehet adekvát beavatkozási módokat meghatározni. Egész más teendők vannak az A, B, C, vagy D esetben mind a munkatársak, mind a vezetők, mind az EHS szakemberek terén.
Hogy hogyan tudjuk megállapítani a munkabiztonsági kultúra fejlettségi szintjét és milyen következményei vannak az egyes szinteknek a munkabiztonságra és a szervezeti működésre, valamint milyen konkrét lehetőségek vannak az előrelépésre - ezek lesznek a legfőbb témáink az április 9-i Hogyan fejleszthető a biztonsági kultúra? programunkon.
Bővebb információ a mellékelt képen található vagy üzenetben tőlünk kérhető.
A jelentkezéssel érdemes igyekezni, mert már csak 2 helyünk van!
Tehát: A, B, C vagy D?

#munkabiztonság; #szervezetikultúra; #munkabiztonságikultúra; #szervezetfejlesztés; #EHS

Melyik állítás jellemzi a leginkább a céged munkabiztonsággal kapcsolatos gondolkodásmódját?

A: „Nem érdekel a munkabiztonság, ha nincs halálos baleseti kockázat.”
B: „Elvégzem a munkabiztonsággal kapcsolatos tennivalókat, csak ne piszkáljanak.”
C: „Megteszem a munkabiztonsággal kapcsolatos tennivalókat, hogy ne szenvedjek balesetet.”
D: „Elvégzem a munkabiztonsággal kapcsolatos tennivalókat, hogy se én, se más ne szenvedjen munkabalesetet.”

Bármelyik is az, van lehetőség vezetőként, EHS szakemberként annak fejlesztésére vagy éppen a szinten tartására.
Első lépésként be kell tudni azonosítani a szervezet fejlettségi szintjét, majd a kapott eredmény alapján lehet adekvát beavatkozási módokat meghatározni. Egész más teendők vannak az A, B, C, vagy D esetben mind a munkatársak, mind a vezetők, mind az EHS szakemberek terén.
Hogy hogyan tudjuk megállapítani a munkabiztonsági kultúra fejlettségi szintjét és milyen következményei vannak az egyes szinteknek a munkabiztonságra és a szervezeti működésre, valamint milyen konkrét lehetőségek vannak az előrelépésre - ezek lesznek a legfőbb témáink az április 9-i Hogyan fejleszthető a biztonsági kultúra? programunkon.
Bővebb információ a mellékelt képen található vagy üzenetben tőlünk kérhető.
A jelentkezéssel érdemes igyekezni, mert már csak 2 helyünk van!
Tehát: A, B, C vagy D?

#munkabiztonság; #szervezetikultúra; #munkabiztonságikultúra; #szervezetfejlesztés; #EHS
... See MoreSee Less

4 days ago

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Ne várj tovább! Induljunk el együtt mielőbb!