fbpx

Vezetői önismeret, avagy 10-es skálán mennyire?

10-es skálán mennyire érzed magabiztosnak magad vezetőként?

 Brief coaching eszköztár a vezetői önismeret fejlesztésében.

 Vannak vezetői szerepek – elsősorban középvezetői szinten – ahol a szakmai tudás meghatározó, így a pozíciók betöltése is ez alapján történik.

Miközben valaki hosszú évek alatt szakmai tudásában gazdagodik, profivá, szakértővé válik a témájában, ezt nem minden esetben követi a szociális ügyességének, kommunikációs technikáinak, magabiztosságának fejlődése.

Amíg valaki nem vezető, ez sok esetben nem is válik láthatóvá, hiszen a napi feladatokat rutinból megoldja. Nem igazán kérdőjeleződik meg a tudása. Nem sokszor kerül a magabiztosságát, határozottságát igazán próbára tevő helyzetekbe.

Vezetői pozícióban viszont ezek a helyzetek elkerülhetetlenné válnak.

Olyan ez, mint a gyerek születése. Sok addig alvó, feldolgozatlan, megoldatlan téma felszínre kerülhet.

 

Ez történt Sárával is (nevezzük itt így).

brief coaching

Csoportvezetői pozícióba kerülve az addig szakmailag magabiztos fiatal nő bizonytalanná vált, nem találta a hangot a vezető kollégákkal.

Minden megnyilvánulásukat támadásnak érezte és a beosztottaival való kommunikációt is inkább kerülte, elviccelte vagy elmaszatolta.

A viselkedésváltozása szembetűnő volt a vezetőjének is.

Így kerültünk kapcsolatba egy fejlesztő, coaching folyamat keretében.

A klasszikus coaching módszerek mellett a folyamatba egyéni fejlesztésben is alkalmazható tréning elemeket is beépítettem.

 

Ami felszínre került

Korábban is voltak ilyen elbizonytalanodásai, de szorgalma, kitartása és szakmai érdeklődése és az ebből születő szaktudás elfedte ezeket.

Gyerekkori emlékeket is idézett és össszefüggéseket is talált ezen időszak történései és önbizalom hiánya között.

Tisztáztuk a szerződéskötés fázisában, hogy coaching módszerrel a munkaköréhez kapcsolódó lehetséges megoldásain dolgozunk, ha úgy tapasztaljuk, hogy terápiás támogatásra lenne szükség, úgy ezt egy terapeuta kollégával tudja folytatni.

A vezetői önismeret, önbizalom fontos része, hogy hogyan gondolkodunk magunkról, eredményeinkről, erősségeinkről.

 A közös munka egyik legfontosabb pillanata volt a meglévő képességek, tudás, tapasztalat összegyűjtése és a „csomaggal” való szembenézés pillanata.

A napi rutin során nem összegződik bennünk mindez, csak használjuk őket.

Az erőforrásaival való szembenézés Sárában hatalmas energiákat mozgósított, tettrekészen távozott az első találkozásunkról.

A következő ülés elején előző heti vezetői helyzetekről beszélgettünk.

Miközben beszélt, feltűnt testtartása és beszédmódja, ami sokkal inkább szomorúságot és bizonytalanságot üzent, mint a tartalmi rész: behúzott nyak, szemkontaktus kerülése, halk beszéd.

Izmainkban, mozgásunkban nyomot hagy a stressz, a feszült helyzetek. Még amikor jól vagyunk, akkor sem oldódik a feszültség tudatos odafigyelés nélkül.

Néha csak egy jó masszőr tud segíteni, de a tartásunkra való fókuszálás, a tudatos lazítás is csodákra képes.

Ezzel is dolgoztunk ezen az ülésen és saját maga által vállalt gyakorlásként Sára a kommunikációs helyzetekhez kapcsolódóan a testkontrollt vitte el magával.

Nem elég magabiztosnak lenni, annak is kell látszani…

Van, hogy a saját magunk bizonytalanságának az is következménye, hogy kivetítjük a magunkról alkotott negatív képet. Tehát azt gondoljuk, hogy mások is alkalmatlannak tartanak minket a velük való kommunikáció során ennek megfelelően reagálunk megnyilvánulásaikra.

Azt gondoljuk, hogy azt gondolja, hogy…

Egy segítő, támogató folyamatban ilyen esetben azzal dolgozunk, hogy szétválasszuk az ügyfél saját magáról alkotott képét a többiek véleményétől, látásmódjától.

Első lépésben konkrét interakciókat beszéltünk meg az ő és a partner nézőpontját váltogatva.

Majd a témához mozgósítható számos, nagyszerű coaching technika közül a briefcoaching technikák közé sorolható 3 szék módszerrel folytattuk.

Sárát arra kértem, válasszon három olyan munkatársat, akikkel a vezetői munkája során fontos az együttműködés és a coaching helyiségben felállított 3 széknek feleltesse meg őket.

Ezt követően a maga által kijelölt sorrendben üljön be a székekbe és a 3 munkatárs helyzetébe képzelve magát beszéljen arról, milyen vele, Sárával együttműködni. Mit csinál jól a vezetői kooperációban Sára?

Igen, látható, itt is a briefes erőforrásvadászat történik.

Visszaülve a saját székébe a szerzett tapasztalatokat összegezve látott rá a torzításra és tudta megfogalmazni saját értékét ezekben a munkahelyi kapcsolódásokban.

Mivel összesen öt alkalom állt rendelkezésünkre, a maradék üléseken az asszertivitást csiszolgattuk mind a személyes, mind az emailes kommunikációban.

Ekkorra már elért odáig Sára, hogy maga korrigálta a saját hibáit a mintaként hozott emailekben.

Az utolsó ülés második felét az önállóan megteendő kis lépések beazonosítására szántuk.

A 10-es skálán mennyire érzed magabiztosnak magad vezetőként? kérdésre 6-os válaszból indultunk (woww!).

És Sára a 7-eshez nagy bizonyossággal elvezető kis lépések terveivel zárta a coaching folyamatot.

 

Néhány hónap múlva kaptam az alábbi sorokat, amelyeket Sára hozzájárulásával közlök:

 

„Minden megváltozott, mióta utoljára beszéltünk. Sokkal nyitottabb vagyok a vezető kollégák felé, és már nem a riválist látom bennük, és sikerült velük egy az egyben egy csapatként dolgoznunk. 

A csoportom nagyon jól teljesít, és amellett, hogy megmaradtam „bohókás” főnök, tudják, hogy ha kérek, azt komolyan gondolom, és minden jól működik.”

e5b3d7d18ee4faf05c30c021109de48a

És ha coachként tudlak támogatni, akkor itt tudsz jelentkezni: 

https://www.puskarildiko.hu/#jelentkezes

Vagy ezen a számon is megtalálsz: 

0630-9281-469

Ha tréningen szeretnél velem találkozni, akkor itt megtalálsz: Megtartó Vezető képzés vagy DISC Kommunikációs képzés.

Facebookon is megtalálsz!

Comments Box SVG iconsUsed for the like, share, comment, and reaction icons
Cover for Coaching és pszichológia - Puskár Ildikó
940
Coaching és pszichológia - Puskár Ildikó

Coaching és pszichológia - Puskár Ildikó

Pszichológusként, coachként abban támogatlak, hogy erőforrásaidból a legjobb megoldásokra találj.

5 TIPP AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA FEJLESZTÉSÉHEZ 

Te melyikkel kezdenéd? Vagy már elkezdted? Írd meg kommentben!

#érzelmiintelligencia; #érzelemkifejezés; #érzelmekamunkahelyen #önismeret; #önreflexió

5 TIPP AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA FEJLESZTÉSÉHEZ

Te melyikkel kezdenéd? Vagy már elkezdted? Írd meg kommentben!

#ÉrzelmiIntelligencia; #érzelemkifejezés; #érzelmekamunkahelyen #önismeret; #önreflexió#hapéntekakkorpszichológia; #érzelmiintelligencia; #önismeret; #empátia; #EQ; #kommunikációfejlesztés; #önfejlesztés; #konfliktuskezelés; #motiváció; #empátia; #D.Goleman; #coachingéspszichológia;
„Egy ilyen okos ember és mégis, hogy viselkedhet így másokkal?
A minap egy beszélgetésben tette fel ezt a kérdést az egyik ügyfelem, de gondolom, mindannyian találkoztunk már hasonló jelenséggel, amikor egy tájékozott, intelligens ember teljesen ügyetlenné válik társas helyzetben.
Hasonló felismerés indította el az érzelmi intelligencia kutatásokat a 80-as években. Igen, ez egy alig 40 éve ismert jelenség…
Maga az érzelmi intelligencia fogalma azért született meg, mert felismerték, hogy a hagyományos intelligencia meghatározások kevésbé alkalmasak az élet különböző területein elért sikerek, beválások bejóslására. Hisz az, hogy valaki hogyan boldogul a munkahelyén, milyen karrierutat tud bejárni, az nem csak kizárólag az intellektuális képességein múlik, hanem azon is, hogy hogyan viselkedik társas helyzetekben, mennyire tud olvasni mások megnyilvánulásaiból és mennyire van tisztában a saját működésével.
Az érzelmi intelligencia fogalmát Mayer és Salovey (1990) írták le először, de a köztudatba Daniel Goleman 1995-ben megjelent könyve révén került be.
D. Goleman leírásában az érzelmi intelligencia öt összetevőből áll:
1. Éntudatosság, saját állapotunk, érzelmeink pontos és tudatos észlelése
2. Önszabályozás, önkontroll, érzelmeink kezelésének képessége
3. Motiváció, elköteleződés
4. Empátia, mások érzelmeinek pontos észlelése és lereagálása
5. A társas viszonyok kezelése, kommunikáció, konfliktuskezelés
Az EQ-val kapcsolatban az a jó hír, hogy az IQ-val szemben fejleszthető, bármelyik területének edzése hozzájárul EQ-nk erősítéséhez!
Az érzelmi intelligencia arra is hatással van, hogy hogyan kezelünk stresszel járó helyzeteket. Egy közelmúltbeli, sürgősségi személyzet körében végzett kutatás arra mutat rá, hogy a magas EQ-jú személyek inkább kihívásnak tekintik a vészhelyzetet és képesek átvenni a helyzet megoldása érdekében az irányítást. Ezzel szemben az EQ-ban alacsonyabb értéket mutató személyek fenyegetésnek tekintik a cselekvésre felszólító helyzetet, és hajlamosak átengedni a döntést, esetleg megpróbálnak elmenekülni a helyzetből.
Egy másik fontos, közelmúltbeli kutatás a közösségimédia használat negatív hatására hívta fel a figyelmet. A személyes interakciók nagyobb lehetőséget biztosítanak az érzelmi közelségre és kapcsolódásra, mint az online kommunikáció. Az elmúlt két évtizedben az e téren bekövetkezett változások hosszabb távon pl. az empátia csökkenésének veszélyével járhatnak.
Öt tipp az EQ fejlesztéséhez:
1. Figyelj az érzéseidre! Időről időre tudatosítsd magadban, hogy vagy éppen, milyen érzések vannak benned?
2. Gyakorold az érzelmeid kifejezését! Fogalmazd meg egyes szám első személyben, akár pozitív, akár negatív érzelmi állapotban vagy: „Nagyon hálás vagyok neked azért, hogy…”
3. Próbáld meg beleképzelni magad mások helyzetébe, eljátszani a gondolattal, hogy mi járhat a fejükben, mi lehet fontos számukra…
4. Teremts magad számára időt, hogy tisztázd, milyen értéke a legfontosabb számodra, mi az, ami a leginkább motivál téged…
5. Teremts magadnak lehetőséget olyan emberi kapcsolódásokra, amelyekben őszintén, segítő módon kaphatsz és adhatsz visszajelzést.
... See MoreSee Less

4 days ago

0 hozzászólás

Trackbacks/Pingbacks

  1. Empátia a vezetésben - okok és módszerek - Puskár Ildikó - […] és a munkavállalók rendelkezésére bocsátják azt, amire szükségük van a sikerhez, a vezetők bizalmat építhetnek, ezáltal erősítik a munkavállalóikkal…
  2. Változási folyamat. Csak más emberek változzanak meg? - Puskár Ildikó - […] nem is akarják, hogy a korábban bizonytalannak ismert munkatársuknak, beosztottuknak nagyobb önbizalma legyen és magabiztosabban […]

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Ne várj tovább! Induljunk el együtt mielőbb!